Az én lányom a legtöbbször úgy viselkedik, mint egy fiú, esik-kel, rohan, fut, megüti magát. Már egyévesen motorozott, kétszer szakadt fel az álla a béna műanyag kerekesek miatt, ezért alig vártam már, hogy elég nagy legyen az egyensúlyozáshoz. Kétéves szülinapjára kapta ezt a fa futóbiciklit, és bár azóta rendes bicója is van, ez az egyik legjobb befektetés, amire szerintem minden kölyöknek szüksége van.
A bringának márpedig rendszám kell, nem lehet csak úgy alkoholos filccel ráfirkálni, mint a műanyagra. Valami gagyi kirakodóban láttam meg a műanyag, neves kulcstartót (tudjátok, olyan, mint a névvel ellátott bögre, zokni, stb.), úgyhogy gyorsan vettem is belőle. Persze csak én lehetek olyan hülye, hogy nem átlagos nevet adok a lányomnak, úgyhogy kénytelen voltam duplán fizetni (Zsanett és Janka) és dolgozni. Mert ahelyett, hogy csak felragaszthattam volna, körbe is kellett vágnom a betűket, de annyi baj legyen, így sem tartott tovább 20 percnél.
Azóta persze már pótolni is kellett, meg már meg is kopott, de ez összetéveszthetetlenül Zsanka tulajdona.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése