Az olcsó, gyors, "könnyűelkészíteni" adventi naptár

A tavalyi adventinaptár-mizéria után elhatároztam, hogy idén nem készítek semmit, kapnak a gyerkőcök készen vásárolt adventi naptárt, azt' viszlát. Ehhez képest most ez a második.



Az elsőről majd később, mert nem akarom lelőni a poént. Erről a naptárról viszont egy csodás, csokoládéból készült adventi naptár tehet, amit mostanában készített egy magyar blogger, de elfelejtettem, hogy ki, hol, és rákeresni sem bírok. Tallérok, színes cukorkákkal, fehér számokkal, szóljatok, ha tudjátok. Köszi.

Szóval, miatta kezdtem el megint az adventi naptárakat nézegetni, és arra a következtetésre jutottam, hogy olyan naptár kell, amiben nincs semmi. Mert a karácsonyt várni jó, visszaszámolni jó, az ajándékokról álmodozni jó. Úgyhogy fogtam a gyerekemet (a nagyobbikat), rajzoltam sablonokat, karácsonyfát és díszeket, átrajzoltuk filcre, aztán kivágtunk mindent. (Egyszer a hobbiboltban vettem egy zacskó filcmaradékot, mert olyan szép színes volt. Soha nem hittem, hogy jó lesz valamire.) Kinyomós textilfestékkel írtam rá számokat, azért feketével, mert ilyen volt itthon. Színes rajzszöggel feltűzdeltünk mindent külön-külön egy parafatáblára, hogy majd elsején elkezdjük feldíszíteni a fát.

 

 

Persze filcügyben még van hova fejlődni, lehetne varrni, hímezni, gyöngyözni, tépőzárral rögzíteni, de nekünk most pont az volt a lényeg, hogy az ötéves is meg tudja csinálni, én pedig ne kapjak agyrohamot, mire végzek 24 darab akármivel. (Ezért szokott nálunk 6-án kezdődni az advent.)

Fejlődni mondjuk ide.

Vagy ide.

Ez nem filc, hanem papír, a 2011-es naptárunk.