A természetes külső csak álca, a tojások belseje igazi kukaműanyag.
Az egész úgy kezdődött, hogy Kőszegen kirándultunk, és az egyik ház udvarán megláttam egy tojásfát. Messziről nagyon szép volt, úgyhogy amikor megláttam egy zacskó műanyag tojást az auchanban 600 forintért, ismét nem bírtam neki ellenállni. Mert ilyen tojások már voltak itthon dögivel, de a kislányok széthordták, én meg szépen lassan kidobáltam, mert annyira szörnyen néznek ki. De mi más bírna ki esőt, napsütést, szelet? Tudom, tudom, de a fatojás bazi drága.
Szóval megvettem, a kislányok összevesztek rajta, ismét széthordták, a maradékot meg felraktuk a szerencsétlen kis cseresznyefára. Amikor kinézek az ablakon, mindig elámulok, hogy milyen kis bénán néz ki.
Ezért egy szabad ötpercemben (ilyen se volt két hónapja), fogtam a technokolt meg egy kis madzagot, és bevontam két műanyag tojást. Csak ez a madzag maradt meg rajta, ami kicsit is műszálas, az lecsúszott. Az egyikre tettem csipkét, a másikra pedig kicsi virágokat, melyek anyagát megtippelni sem tudom - száz évvel ezelőtt vettem valami drogériában, műkörömhöz való felszerelés.
Így már tetszenek a tojásaim, feltéve ha elfelejtem, milyen gonosz környezetszennyező műanyag a közepe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése