A mi lányunk ki nem állhatja a hideget. Tavasztól őszig alig vagyunk a lakásban, de télen egyszerűen nem hajlandó kimenni. Úgyhogy ha már halálra untuk magunkat az olvasás-rajzolás-építés szentháromságtól, és meg is gyógyítottuk az összes fellelhető állatot, új móka után kell nézni. Ennek eredménye lett egyik este ez a banda vécépapír-gurigából.
Nem bonyolult az ügy, ennek köszönhetően hamar meg is van. Mivel kellően lusták vagyunk, hogy kidobjuk a leürült gurigákat, ezeket mindig csak beszórjuk az újságpapíros kosárba a vécében. Volt mit felhasználni - jegyzem meg, már a gurigák sem a régiek, ronda ragasztócsík csúfítja el némelyiket, bár márkája válogatja.
Fogtuk a zsírkrétákat, és mindegyiknek rajzoltunk arcot. (Szótanulásnak sem utolsó.) Mosolygós, vigyorgós, röhögős, sírós, szomorú, szemüveges, szakállas, bajszos, csókos szájú, macska, egér, kacsint, pislog, szempilla, stb. Készítettünk egy olyat is, mint apa.
Mikor ezt eluntuk, tekebábunak használtuk őket, egy kislabdával feldöntöttük az összeset. Jó móka volt, próbáljátok ki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése