Az újrahasznosítás akkor jó dolog (pontosabban nekem akkor jön be), ha az ismét felhasznált tárgy valóban hasznos lesz, és nem látszik rajta (annyira), hogy mi is volt valójában.
A konzervdobozok újrafelhasználása ezért volt kardinális kérdés, ugyanis sok minden lehet (szoktak) csinálni vele, de valójában soha nem lesz szép. Nekem nem tetszik kilyuggatott mécsesként, de még csak színes festékkel lefújva sem.
Ezért sok próbálkozás után ebbe a variációba szerettem bele. Közepesen vastag dekorpapírral vonom be őket, így nem látszik a doboz mintázata. Mérőszalaggal lemérem a doboz kerületét és magasságát (többféle doboz is jó szolgálatot tesz, bébirépás, kukoricás és savanyú káposztás szokott nálunk forgalomban lenni), majd technokollal ráragasztom. Egy pötty ragasztót a fém és a papír közé is nyomok, így nem forog el.
És hogy mi kerül a dobozokba? Színes ceruza, vékony filc, vastag filc, metálfilc, lovas filc, illatos filc, toll, csillogós toll, fluoreszkáló toll, zsírkréta, csillámos ragasztótoll (hja, imádunk színezni). Üveggolyó, hajcsat, csipesz, aprópénz, kulcs, gyurma, és többet most nem írok le, mert soha nem fejezem be. Éljenek a konzervdobozok!
 |
| Segítség? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése