A mézeskalács-házikó újraértelmezése

Mézeskalács-házikót biztosan mindenki készített már (vagy legalábbis akart), aztán szegény sütemény ott porosodott a polcon még húsvétkor is, mert senkinek nem volt szíve megenni. Ha viszont a képen látható módon tálaljuk vendégeknek, barátoknak, csemetéknek stb., biztosan azonnal elfogy.



A bögrébe tetszés szerint lehet forró csokit, kakaót, vaníliás-mézes tejet vagy teát tölteni.

Hozzávalók:

18 dkg liszt
negyed teáskanál szódabikarbóna
csipet só
mézeskalács-fűszerek ízlés szerint (én csak fahéjat használok, a többit nem szeretem)
7 dkg darabolt vaj
10 dkg méz
1 felvert tojássárgája

1 tojásfehérje
20 dkg porcukor
fehér marcipán

Elkészítés:

A száraz összetevőket összekeverjük, elmorzsoljuk a vajjal, majd összedolgozzuk a mézzel és a sárgájával. Átlátszó fóliában, hűtőben fél órát pihentetjük, majd pár mm vastagra nyújtjuk.

A házikó elemeit a sablon alapján kivágjuk (mindegyikből kettő kell, tetszés szerint nagyítható-kicsinyíthető), a többi tésztát kiszúróformákkal kiszaggatjuk. 180 C fokon 10-12 percig sütjük, ne tovább, mert megég.

A fehérjéből és porcukorból kikevert masszát nyomózsákba töltjük, ezzel ragasztjuk össze a házikó elemeit. A tetejére lereszelt marcipánt szórunk. Ennyi díszítő masszából a többi mézeskalácsra is bőven jut.